Elkészült az első, várva-várt eat me! lemez (Weep), amivel a pár éve alakult csapat már régóta adósa önmagának és a közönségnek. A zenekar nagyjából minden budapesti koncerthelyen megfordult már, állandó klubestjeiken pedig a zenei műfajok korlátait feszegették meghívott vendég-fellépőikkel. Az önmagát a psychopop műfajba soroló eat me! már nagyobb közönség előtt is bizonyított, például a Morcheeba (PeCsa) és a Novuelle Vague (a38 hajó) előtt nyerte meg magának az egyébként eltérő műfajú produkciók közönségét.

Vigyázat, a képregények és a film-noir vizuális világával játszadozó eat me! könyörtelenül csap le a hallgatóságra: az egyik pillanatban még andalító dallammal simogat, a másik pillanatban az őrületig fokozott zúzás közepette találhatjuk magunkat, miközben a színpadról árad az energia. Mindezt vehemens dob-basszus szekció, széteffektezett gitár, egy őrült szintetizátor, energikus női énekhang, valamint erőteljes színpadi jelenlét biztosítja.