Dr. Benkó Sándor klarinétos, zenekarvezető, villamosmérnök, a Benkó Dixieland Band alapítója.
Benkó Sándor neve fogalom. A kétezer újságcikk, ami Hongkongtól Mexikóig és Nyíregyházától Sopronig Benkó Sándorról megjelent, szép sorrendbe rakva megtekinthető a házi archívumban. Ezek igazán elenyésző százaléka szól a nem zenész dr. Benkó Sándorról, a műszaki doktorról, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusáról, a Sunfleur Kft. és más vállalkozások tulajdonosáról.
A MÁV Zeneiskolájában kezdte zenei tanulmányait hegedű szakon, 1946-ban. Később a XI. kerületi zeneiskolában Berkes Kálmánnál tanult klarinétozni. 1953 óta játszik szaxofonon is. 1963-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, még azévben oktató lett a Villamosgépek Tanszéken, ahol 1995-ig tanított. A villamos gépek számítógépes tervezése a kutatási területe, az „Elektromágneses terek numerikus szimulációja” témakörben szerezte doktori címét 1972-ben.
2004-ben elnyerte a „PRO URBE” Miskolc kitüntetést, valamint 2005-ben a „PRO URBE” Budapest kitüntetést. 2006-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Benkó Sándor a Zipernowsky Emlékérem kitüntetettje, valamint tiszteletbeli tagja a Magyar Mérnök Kamarának és a Magyar Mérnök Akadémiának. Számos könyve nívódíjat kapott. A Ki-Mit-Tud zsűrijének több éven keresztül volt tagja, mint a pop-rock-jazz kategória valamint a modern táncok szakértője.
Zenekarát, a Benkó Dixieland Band-et középiskolás évei során, 1957-ben alapította. Már az első kiadványuk aranylemez lett, s hamarosan nemzetközi karrierjük is kezdetét vette. Sokat szerepeltek külföldön, számtalan díjat nyertek hazai és nemzetközi fesztiválokon egyaránt.
A hetvenes években nem volt olyan verseny, fesztivál, ahonnan csak virágesővel tértek volna meg. Benkó Sándor tudta, hogy a három "t" (tiltott, tűrt, támogatott) korszakában azért mehettek a tűrt kategóriába sorolt zenészeivel a kapitalista országokba, hogy ott díjakat, kitüntetéseket szerezzenek a szocialista Magyarországnak. Ha ezt véletlenül elfelejtik, az akár karrierjük végét is jelenthette volna.
A karrier ugyan 1957-ben kezdődött, de az igazi beindulásra 13 esztendőt kellett várni. Abban az idően került a budapesti Benkó Dixieland Klub társadalmi vezetésébe néhány olyan fanatikus, aki többek között újabb és újabb újságírókat hívott meg a klubba. Ekkor jelent meg először a zenekari kasszából finanszírozott "Jazzhíradó", amelyet a legfrissebb Benkó hírekkel pontosan négyhetente kapott meg minden olyan újságíró, akinek bármiféle köze is volt a dzsesszhez, de mindenekelőtt Benkóékhoz.
Könyvei:
Számítógépes módszerek az erősáramú elektrotechnikában (1977)
Állandó mágneses körök számítása (1983)
Kitüntetései:
Állami Ifjúsági Díj (1982)
Zipernowsky Károly-díj (1982)
Liszt-díj (1984)
Pro Urbe Budapest-díj (2005)
Pro Urbe Europa-díj (2006)
Kossuth-díj (2006)
